Tanext Ker: Női Blúzok

A Női Blúzok

Beszéljen a készítésükhöz használt alapanyagokról!

Adja meg csoportosításuk szempontjait!

Térjen ki:

– a használati, kezelési útmutatókra a textil-KRESZ jelképei alapján,

– az eladótéri elhelyezésük szempontjaira, jellegzetes árubemutató eszközeire,

– a termékeken lévő méretjelölés értelmezésére!

A tételhez használható segédeszköz:

– Árukatalógus

– Képek

– Árucímkék

A blúz kifejezés a francia "blouse" szóból ered. Eredete az 1800-as évekre tehető és akkor még egy munkaköpenyre utalt. Az 1820-as években jelent meg testre szabott, különálló felsőrészként. Az 1880-as évektől lett széles körben kedvelt, főleg a dolgozó nők viselték kosztümhöz. A XX. század elején még az állógallér és a puffos ujj volt a jellemző, az I. világháború után - mint a női ruházat egésze - lazább, kényelmesebb lett. Elterjedt a férfi felső ingekre jellemző forma, az ingblúz, kézelővel, elején gombolás pánttal gyakran gombzsebbel (mellzsebbel).

A női blúzokat viszkóz, viszkóz-poliészter, pamut illetve pamut-poliészter alapanyagokból gyártjuk a leggyakrabban. Hordhatóság és kezelhetőség szempontjából ezek az alapanyagok a legelterjedtebbek és legmegfelelőbbek. A blúz célszerű viselet, könnyen cserélhető, ezáltal változatossá és főleg higiénikussá teszi a női öltözködést. Egyaránt készülhetnek mindennapi viseletre, sportcélra és alkalmi ruházatra.

A blúzokat több féle módon csoportosíthatjuk:

- aszerint, hogy szoknyán kívül, vagy belül viselik őket

- az ujj felerősítési módja szerint (ujj nélkül, dolmány ujjú. Bevarrott ujjú, japán-denevér ujjú, pingvin ujjú. T ujjú, raglán ujjú)

- nyak kivágások szerint (különböző nyakmegoldásokkal, nyakkivágásokkal, zsabós, fodros)

- gallérkiképzés szerint (gallér nélküli: kivágott, a kivágás formája szerint lehet kerek,szögletes,V, csónak kivágás. galléros: bubi-, álló-,sál-,matróz-,piké-,kámzsa csipke, …stb)

- anyag szerint(selyem,puplin,madeira, szatén, batiszt,puplin, krisztina,

- nyílással vagy anélkül, (a nyílás lehet végig vagy félig nyitott megoldású, a nyílás

lehet az elején vagy a hátán)

-gombolással (elején, egysoros vagy kétsoros változatban)

- zsebbel, vagy zseb nélkül (zsebbel, piével, hajtásokkal, tűzésekkel díszítve)

- karcsúsított, egyenes vagy bővülő vonalvezetéssel.

A mesterségesen előállított szálas anyagok két nagy csoportja a regenerált műszálak és a szintetikus, polimerekből készült szálas anyagok. A sok különböző tulajdonságú szálas anyag egyben azonos: a gyártás során mindig a természetes szálak jó tulajdonságait igyekeznek velük elérni.

Lenvászon: ritka szövésű, vékony anyag. Jól szellőzik és jó nedvszívó. Gyűrődik, ezért

gyakran viszkózzal, poliészterrel vagy más "lenszerű" szintetikus anyaggal keverik.

Természetes hatású anyag, a természetes lent kézzel célszerű mosni.

Gyapjúszövetekből a nagyon fiatal báránygyapjúból készült, nagyon puha textília, alkalmas

Blúzokhoz is. Rugalmas, nagyon kellemes viselet. Hátránya viszont,hogy sak kézzel mosható, vagy tisztítani kell. Ezért mindennapos viseletre nem javasolható.

Kevert szálas anyagok: könnyebben kezelhetők, mint a tiszta természetes anyagok.

Formatartók. Kedvelt összetétel a pamut vagy gyapjú és poliészter keveréke. Minél nagyobb

a poliészter tartalom, annál kevésbé nedvszívóak.

Poliészter: feldolgozható akár selyem vagy pamut kinézetű kelmének. Könnyen kezelhető.

Az anyagok kereskedelmi elnevezése tájékoztatást ad az anyag képéről, jellemzőiről,

felhasználásáról és - bár nem mindig egyértelműek - ezek az elnevezések vonultak be a

köztudatba is.

Batiszt: Pamutból, lenből, gyapjúból vagy pamut/PES keverékből készített finom

vászonkötésű szövet. Fehérített, pasztellszínekre festett vagy apró mintás lehet. Kedvelt, jól mosható anyag. Varrott csipkék alapanyagaként is használják, létezik hímzett, bordűrrel díszített változata is.

Madeirák: Ismét nagyon divatos, népi öltözetek, táncos ruházatok kedvelt anyaga, nem csak önállóan blúzok gyártására használják, hanem kiegészítők, mintázatok készítésére is

Krepp (kérges krepp): Felületi struktúrája fakéreg jellegű mintázottságot mutat.

Sanzsan: Különböző színű lánc- és vetülékfonalakból készül, színjátszó felületű.

Sifon (chiffon): Nagyon vékony, fátyolszerű vászonkötésű szövet. Gyakran díszítik

dombornyomással.

Selyem: puha, fényes, lágy esésű, közkedvelt, de viszonylag drága anyag. Finoman ráncolható. Sajnos kézi mosást vagy vegytisztítást igényel

Krepdesin: Krepp vetülékfonallal, vászonkötésben készült, lágy esésű, könnyű selyemanyag.

Krepszatén: Láncatlasz kötésű, lágy esésű szövet. Egyik oldala fényes, a másik matt.

Santung: Vászonkötésű selyemszövet. Felülete a nyers vadselyemfonalak alkalmazása miatt

erős fonalegyenetlenségeket mutat.

Üvegbatiszt: Finom vászonkötésű pamutszövet. Áttetsző, fényes felületű, merev fogású.

Muszlin: Könnyű, lágy esésű, főleg fésűs gyapjúfonalból készül. Vászonkötésű, egyszínű

vagy nyomott mintás. áttetszősége miatt gyakran sajátmagával bélelik

Organdi: Festett, nyomott mintás vagy hímzett üvegbatiszt.

Puplin: Vászonkötésű, finom bordázatú szövet. . Létezik pamut-poliészter és 100% poliészter alapú is. Vastagságtól függően lehet ingek, hálóruhák, blúzok, ruhák alapanyaga.

Szatén: Atlaszkötésű, sima felületű, selymes fényű szövetek összefoglaló neve. Magas fényű is lehet, de nem feltétlenül lágy és selymes. Létezik belőle pamut és gyapjú minőség is, mintás és különféle eljárásokkal díszített is lehet. Az egyszínű változatait mintásakkal kombinálva különlegese hatások érhetők el.

Single jersey: Többnyire pamut, egy színoldalas kötésű kelme.

Serrsucker (ejtsd: szirszakör): Pamutból készül. Jellegzetessége a fodrozódó, hosszanti

Twill: Nyomott mintás, puha, sávolykötésű szövet.

Zefír: vászonkötésű, sűrű szövésű pamutszövet, batiszt. Fehérítve, tarkán szőve (kockás, csíkos), esetleg apró kötésmintákkal teletűzdelve gyártják.

Cupro: rézoxid műszál, amely a nehéz selymekhez hasonló, mérettartó, nem gyűrődékeny és felületén különleges, matt és fényes hatások érhetők el. A nagyon régi anyag most újra előtérbe került.

Rayon: A viszkóz és a műselyem megfelelő arányú keverékéből készítik, gyűrődő, de az időnkénti méretváltozás ellenére is kedvelt alapanyag a nedvességfelvevő képessége és a jó légáteresztési tulajdonsága miatt.

Női blúz ajánlása esetén fontos szempont,hogy milyen célra, milyen alkalomra és milyen alkatra keresi a vásárló a terméket.

Az áruk eladótéri elhelyezésekor figyelembe kell venni:

· az áru jellegét, csomagolását,

· az alkalmazott értékesítési módot,

· az áru keresettségét, ismertségét,

· a kereskedelmi vállalkozás üzletpolitikai célkitűzéseit,

· munkaszervezési és vevőkényelmi szempontokat,

· az áru minőségének védelmét,

· vagyonvédelmi szempontokat.

A termékeket fajtánként helyezzük el, és ezen belül méret szerint csoportosítjuk őket. Például egy sztenderen helyezzük el a női blúzok választékát, méret szerint csoportosítva. Előnye, hogy a vásárló könnyen megtalálja a keresett terméket. Elterjedt a színek szerinti árukihelyezés is. Például a női osztályon egy sztenderen helyezik el a színben egymáshoz illő termékeket: blúzt, szoknyát, blézert, nadrágot stb. Előnye, hogy ízlésformáló és a vásárlók impulzív vásárlásait ösztönzi. A kiegészítő termékeket célszerű az alaptermék közelében elhelyezni. Például blúz, blézer mellé sálat, övet, díszzsebkendőt, táskát stb. A sztender elején meg is jeleníthetjük a kiegészítő termékekkel „feldíszített” terméket. Például blézer gallérja alá elhelyezhetünk egy sálat. A mögötte található ugyanolyan „csupasz” blézer már nem is olyan szép.

Az üzletekben a blúzokat faliállványokra, sztenderekre, falikarokra helyezhetjük.

A középállványokat, sztendereket, gondolkat a bolt belső részeibe helyezzük el

Használhatunk még speciális árutároló berendezéseket, forgatható körállványt, 3-4 ágú ruhatároló sztendert, spirálállványt, ill. a blúzok mellett sálak tárolására nyakkendő állványt.

Tehát a ruházati árucsoporton belül a konfekció-, kötöttáru- és divatárutermékek értékesítésre történő előkészítésének műveletei a következők:

1. az áruk szükség szerinti kicsomagolása, kisebb javítások elvégzése, vasalása, hajtogatása, vállfázása,

2. a termékeken lévő bevarrt és függő árucímke meglétének, valamint annak tartalmának ellenőrzése,

3. a fogyasztói ár feltüntetése,

4. az árucímkék elhelyezése a termékeken,

5. áruvédelmi címkék elhelyezése a termékeken,

6. áruk kihelyezése az árucsoportra jellemző árutároló eszközökre.

A méreteken belül fontos szerepe van a testalkattípusoknak.

Ezeket úgy határozzuk meg, hogy a kerületi méretekben mért különbségek eltérőek. Ezeknél a kerületi értékek különbségei a normál értékeknél nagyobbak, ami annyit jelent, hogy nagyobb a mellkerület, a derékkerület, vagy a csípőkerület.

A női testalkattípusok között megkülönböztethetünk normál, telt és erős testalkatokat.

A méret kiválasztásánál fontos adatokat kapunk a mellkerület-, csípőkerület-, a derékkerület arányaiból és a magasság arányaiból.

A méreteket betűkkel is jelölik : XXS –től (extra-extra kicsi) XXXL-ig (extra-extra nagy)